Miért is kell köszönetet mondanunk az olyan neogeográfusoknak, mint a Google?

A GIS világa folyamatosan változik, bővül: a hardver- és szoftvertechnológiák folyamatos fejlődése mellett rohamosan terjednek a web alapú GIS megoldások, ezzel együtt pedig a különböző rendszerekkel – pl. CAD-del – való integráció is egyre magasabb szintet ér el. A térinformatika mint iparág előtt álló jövőbeli kihívásokról valamennyi piaci szereplőnek megvannak a megoldási javaslatokkal egybekötött meglátásai. Ennek tudatában kérdeztük meg a legnagyobb piaci szereplőket arról, hogyan is látják a térinformatika olyan aktuális kérdéseit, mint az asztali és a web alapú GIS rendszerek viszonya, a GIS-CAD integráció kérdése vagy a gazdasági recesszió hatása. Beszélgetőpartnereink voltak: Jack Dangermond, az ESRI elnöke, Ton de Vries, a Bentley Kataszteri és Területfejlesztési osztályának vezetője, Richard Zambuni, a Bentley geospatial részlegének globális marketingigazgatója, valamint Halsey Wise, az Intergraph elnöke és ügyvezető igazgatója.

Milyen szerepe lesz a jövőben egy térinformatikai szakembernek? Lényegében egy informatikai szakemberről beszélünk, vagy ennél sokkal többről? Esetleg olyan, komplex tudással rendelkező geo gazdasági-informatikai szakemberekre lesz szükség, akik mind a technológiáról, mind az információ alapú gazdaságról, mind az információs társadalomról, továbbá a kapcsolódó jogi informatikai háttérről átfogó ismeretekkel rendelkeznek? 

ESRI: Azt látjuk, hogy a térinformatikát egyre több területen használják. Ehhez olyan emberekre van szükség, akik egyrészt otthon vannak a geográfiai alapú informatikai tudományokban, másrészt pedig az informatikai technológiákat is ismerik: így lesznek képesek a különböző felhasználási területek igényeit kiszolgáló alkalmazásokat alkotni. Az igények mögött az a tendencia áll, miszerint a kormányzati és a piaci szektor döntéshozói egyre szélesebb körben ismerik fel a tér alapú információból kinyerhető tudás  döntéshozatali folyamatokban való felhasználhatóságát. A döntéshozatalhoz szükséges tudást tipikusan a legkülönbözőbb területek szakemberei hozzák létre. Egy GIS specialista szerepe sokszor éppen az, hogy a nagy képre koncentrálva integrálja ezt tudást és biztosítsa az ehhez való hozzáférést: ezen képességek kritikus fontosságúak egy térinformatikai szakember esetén, megszerzésükhöz pedig elengedhetetlen a szakma gyakorlása közben szerzett tapasztalat. Ezzel együtt a technológia potenciális felhasználási módjaira leginkább az oktatás tudja felhívni a figyelmet.

A térinformatika oktatása az egyetemeken ma még főleg a földrajz, esetlegesen egy külön térinformatikai tanszéken történik, ezzel együtt viszont a tér alapú tudomány kezdi kivívni helyét a világban. Számos intézmény állított már fel (kutató)központokat a témában, ezt a folyamatot pedig az egyetemeknek szóló licenszprogramjainkkal mi is aktívan támogatjuk. Több egyetemi könyvtárhálózat komplett portálokat kínál, ahol is az érdeklődő hallgatók vagy épp tanszékek kutatási és tanulmányi feladatokhoz használhatják a GIS rendszereket.

A jövőben egyre több döntéshozó fogja támogatni a térinformatika bevonását a szervezeti folyamatok megvalósításába. A munkatársak között biztosan lesznek majd olyanok, akik megfelelő technikai tudással rendelkeznek a kritikus fontosságú folyamatokat segítő „geocentrikus” alkalmazások felhasználásához – ez pedig, felhasználva az egyes esetek tanulságait, fokozatosan segíti majd a döntéshozatal folyamatának komplex megközelítését.

Bentley: az egész iparág látóköre igencsak kibővült az elmúlt években. Ma már rengeteg olyan példát látunk az üzleti és a civil életben a geoinformáció felhasználására, melyre öt-tíz évvel ezelőtt még nem is gondoltunk. A tradicionális GIS vállalatok ezért köszönettel tartoznak az olyan neogeográfusoknak, mint a Google, Microsoft, TomTom és a Garmin. A GPS készülékek rohamos terjedése és az internet mapping egy új, magasabb szintre emelte a geoinformációk felhasználását.

Ha a saját, szűkebb szakterületünknél maradunk, a hagyományos GIS felhasználóknak számító közművek vagy telekommunikációs vállalatok mellett a mérnöki folyamatoknál mutatkozik egyre nagyobb igény a geoinformáció felhasználására. Napjainkra az infrastruktúrával foglalkozó mérnökök (pl. úttervezés, vasút, létesítménykezelés, bányászat) részéről már elvárás az, hogy a szervezeti adatok integráltan legyenek tárolva és biztosítva legyen az azonnali hozzáférés a vállalati geoadatbázishoz. A mindennapi mérnöki és karbantartási feladatok ellátásához intelligens, elemzett információra van szükségük. Az infrastruktúrához kötődő projektek és operatív feladatok tehát egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a térinformatikai szakemberekre és szaktudásukra. Mindemellett azt tapasztaljuk, hogy a szervezetek GIS rendszereiket szeretnék minél zökkenő mentesebben beilleszteni az alap IT infrastruktúrájukba és szervezetükbe.

Intergraph: térinformatikai szakembereket számos, igen különböző területen találunk. Azt is mondhatnánk, hogy az egyenlet mindkét oldalán szerepelnek: sokan közülük elsősorban a rendszerek implementációjával és menedzselésével foglalkoznak. Mások ugyanakkor olyan területeken dolgoznak, mint a városfejlesztés vagy a földhasználat-tervezés. A „geo-gazdaságtan” tudományterülete is egyre szilárdabb lábakon áll, egybeolvasztva a gazdaságtant a geoadatok felhasználásával. Mindezeken felül számos olyan szakterület van, ahol egyre nagyobb mértékben építenek a térinformatikára: ilyen például a közbiztonság vagy a környezetvédelem.

Ahogy a geoinformáció felhasználása egyre szélesebb körben elterjed, úgy nyílik meg a lehetősége annak, hogy ez a szakma újabb szakterületek felségvizeire evezzen. Ez alapvetően három módon történhet meg: 1) térinformatikai szakemberek új területen helyezkednek el 2) a térinformatikát eddig nem vagy csak kevéssé felhasználó iparágak, szakterületek kezdik el bevonni a tér alapú tudás felhasználását munkájukba 3) a térinformatikai szakemberek együttdolgoznak más területek munkatársaival. Napjainkban mindhárom esetre egyre több példát láthatunk.

A felsőoktatás szerepe alapvető fontosságú abban, hogy a különböző képzésekben bemutassa a kapcsolódó GIS alapokat. Ma már sok egyetemi képzés tantervében helyet kaptak információmenedzsmenttel és IT-vel kapcsolatos tárgyak. Az adott tudományterületen jól hasznosítható GIS alapismeretek oktatása természetes továbbgondolása lehetne az előbbi tárgyaknak.

A második kérdésünk az asztali GIS rendszerekkel kapcsolatos. Önök szerint a jövőben lesz még igény asztali GIS-re, vagy minden tevékenység a szerver alapú megoldásokra tevődik át? 

ESRI: jelenleg az asztali GIS-ek piaca tovább bővül, és ezen rendszerek a GIS szakemberek legfontosabb eszközei a geográfiai tudás létrehozásában és alkalmazásában. A számítási felhő (cloud computing) technológia terjedésével pedig a térinformatikai rendszerekből, szakemberekből, kapcsolódó szervezeti tudásból már minimális befektetés mellett is a maximumot lehet kihozni.

Az ArcGIS Desktop képes fogadni a különböző forrásokból –  pl. ArcGIS Online – származó felhő/ webszolgáltatásokat, melyeket aztán a helyi tartalommal (MXD) is össze lehet kötni (mashup) – az így kapott alkalmazások sokrétűen felhasználhatók. A szolgáltatás-orientált megközelítés pedig az információ és a feladatok elosztott megosztását teszi lehetővé az egész szervezetben.

A jövőben az asztali GIS iránti igény tovább fog nőni, hisz alapvető eszközként szolgálnak tartalomlétrehozáshoz, elemzésekhez, egyéni projektekhez. Asztali rendszereinket több százezren használják világszerte, az igények kiszolgálása végett pedig erőteljesen bővítjük a rendszer funkcionalitását.

Bentley: Kétségtelen, hogy a szerver alapú GIS rendszerek felhasználása bővül, de az igény az asztali rendszerek iránt is meg fog maradni. A Web 2.0 GIS még csak a kezdet. A web alapú interaktív GIS erőteljesen előtérbe fog kerülni, a Bentley-nél pedig felkészültünk erre. Ha már mindenki képes lesz térképeket publikálni a világhálóra, a döntő tényezővé az válik, hogy adott rendszer milyen adatkezelést és interaktív funkciókat képes a térkép mögé tenni. Ezzel szorosan összefügg az a képesség, hogy a geoinformációt az alap IT környezetbe is képesek legyünk beilleszteni. A szolgáltatás-orientált architektúra jóvoltából a geoinformációk – web szolgáltatásokon keresztül - egyre fokozottabb mértékben tudják támogatni adott szervezet fő tevékenységi körét jelentő üzleti folyamatokat. Az olyan alaptevékenységek, mint pl. egy parcella pontos megszerkesztése vagy egy térkép létrehozása azonban továbbra is az egyéni szakemberek munkája marad, nem beszélve arról, hogy a fejlődő országokban ezen alaptevékenységek terén rengeteg tennivaló akad még. 

Intergraph: a kérdés nehézsége az, hogy vajon a jövőben egy kliens milyen vékony vagy vastag kell, hogy legyen? A válasz attól függ, adott alkalmazásnak milyen munkafolyamatot, szerepet kell ellátnia a szervezetben. Egyes feladatokat, mint amilyen néhány alap lekérdezés, térkép nézegetés, ismétlődő, egyszerű munkafolyamatok, már ma is kivitelezhetők vékony kliensen is, a számítások nagy részét pedig természetesen a szerver végzi.

A munka „nehezét” a jövőben is a vastag kliensek fogják elvinni a vállukon: összetett tervezési, megvalósítási feladatok, karbantartás, szofisztikált elemzések. Egy vékony kliens ezen feladatokat csak nagyon körülményesen tudná megvalósítani, jelentősen rontva a felhasználói élményt.

Fontos még megjegyezni, hogy a jövőben bizonyos mértékben az asztali rendszerek is támaszkodni fognak szerver alapú megoldásokra. Példának okáért, egy tervezésre és adatkarbantartásra használt intelligens kliens szerver oldali műveletként fogja a geokódolást elvégez(tet)ni; ezt nevezhetjük ”szoftver plusz szolgáltatás” modellnek is.

Hogyan reagál vállalata a gazdasági válságra? Látnak benne lehetőséget a GIS ipar számára; és ha igen, pontosan milyen lehetőséget? 

ESRI: a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére üzletünk tovább bővült az elmúlt időkben. A térinformatika számos üzleti operáció esetén kulcsfontosságúvá lépett elő a döntéshozatal folyamatában. Az Egyesült Államok kormánya jelentős infrastrukturális beruházásokkal próbálja meg ösztönözni a gazdaságot: ez sok feladatot ad a GIS szakmának. Ezen felül számos közgazdász véli úgy, hogy a gazdaság olyan területeken fog a leghamarabb visszatérni a régi kerékvágásba – ingatlanpiac, építkezések, energetika, infrastruktúra –, melyek a térinformatika fő felhasználóinak tekinthetők.

Recesszió idején különösen fontos, hogy egy beruházás kellően megtérüljön, és ez alól természetesen egy térinformatikai rendszerbe való beruházás sem kivétel. A megtérülési ráta számítások segítenek rávilágítani arra, pontosan milyen megtérülések és hatékonyságnövekedés várható egy GIS implementációtól.

Bentley: Reakciónk alapvetően három pillére épül: GIS beruházásaik fejlesztésével segítjük a szervezeteket működési hatékonyságuk növelésében, egyúttal alkalmasabbá téve őket infrastrukturális projektekben való részvételre; fokozzuk a térinformatikai rendszerek integrálását az alap IT rendszerekbe, növelve a GIS szakértők értékét a szervezet számára; harmadrészt pedig  bővítjük termékcsaládunk funkcionalitását. Összességében tehát arra törekszünk, hogy maximalizáljuk a megtérülési rátát GIS beruházás esetén. A recesszió ellenére jelentős infrastrukturális projektek folynak; ezek egy része még a válság kirobbanása előtt indult, másokat pedig a kormányzatok épp a válságban leült gazdaság felpörgetése céljából indítottak útjára. Egyes iparágakban olyan változások indultak be, melyek a GIS technológia szervezetben betöltött szerepének újragondolására készteti az adott vállalatot – erre példa a Smart Grid technológia a villamos műveknél. A Bentley jó pozícióban van, hogy megragadja a változások kínálta lehetőségeket. 

Intergraph: tapasztalatunk szerint a vállalatok a szokásosnál nagyobb figyelmet szentelnek a beruházások megtérülésének kérdésére. Ez egyaránt megfigyelhető a kormányzati szektornál – itt a megtérülés leginkább az állampolgároknak nyújtott új szolgáltatásokban mérhető – és a profitorientált üzleti életben is. A válsággal a hátunk mögött ügyfeleinkkel még szorosabb együttműködésre törekszünk, hogy megmutassuk nekik a rendszerben rejlő lehetőségeket, legjobb gyakorlatokat – így segítve elő a megfelelő megtérülést, mely aztán további beruházások előtt nyitja meg az utat. Olyan különböző területekre koncentrálunk, mint amilyen a közbiztonság vagy a villamos művek.

A közbiztonsági szervek számára az Intergraph olyan fejlett elemző eszközöket kínál, melyekkel jobban megérthetik az egyes eseteket, s így erőforrásaikat a lehető leghatékonyabban használhatják ki. A villamos művek esetén az Intergraph aktívan részt vesz a Smart Grid kezdeményezésben egy integrált vezérlő és irányító központ biztosításával. Ez segíti a humán erőforrás jobb kihasználtságát, és az ügyfelek áramfogyasztásának jobb menedzselését. Mindkét terület igen jó megtérülési rátával bír, ami különösen fontos a mostani gazdasági helyzetben.

Európában a GIS iparág leginkább az INSPIRE, GMES, SEIS és a GALILEO programokra fókuszál. Az Egyesült Államokban ilyesmivel senki nem törődik, és mintha az itteni GIS ipar arra figyelne, amit a Google, a Microsoft és a Yahoo csinál – és arra, hogyan lehet integrálni megoldásaikat. Mit gondolnak erről a kijelentésről? 

ESRI: az Európai Unió kezdeményezése, miszerint egy mindenre kiterjedő térinformatikai hálózatot akarnak létrehozni, ami támogatja és megvalósítja a geoadat infrastruktúrát, a környezet monitorozását, a műholdas navigációt, és számos további, ezekhez hasonló alkalmazást, feladatot – mindez rendkívül fontos és dicséretre méltó feladat. Egy ekkora méretű projekt sikeres megvalósítása, figyelembe véve a résztvevő országok nagy számát, ugyanakkor igen nagy kihívást jelent.

Az Egyesült Államokban is léteznek a felsoroltaknak megfelelő nemzeti szintű kezdeményezések szövetségi és állami szintű ügynökségek formájában, és itt is történnek előrelépések a kérdésben – hogy ezek nem olyan éles körvonalak mentén zajlanak, mint az EU esetén, az országunk szövetségi állami felépítése miatt van. A fogyasztó-orientált térkép-vizualizációs alkalmazások ugyan jelentősen hozzájárultak a geográfia mint tudomány (el)ismertségéhez, a fókusz azonban a professzionális alkalmazások helyett a keresésen volt. Európához hasonlóan mi sem úgy tekintünk ezekre a rendszerekre, mint amelyek helyettesíthetik a hivatalos forrásokra épülő webes rendszereket. Mindazonáltal, ha nem is teljes körűen, de betekintést engednek abba, mit is tartogat a jövő. AZ ESRI-nél az elmúlt időkben sokat dolgoztunk egy új, felhő alapú GIS programon – az ArcGIS Online-on -, mely a tartalmak, szolgáltatások és alkalmazások webes megosztására épül. Ez talán rálátást ad arra, hogy is fog az SDI (Spatial Data Infrastructure) körvonalazódni. 

Bentley: a szervezetek az Atlanti-óceán mindkét partján az interoperabilitást keresik, legyen az akár jogi úton szabályozott, akár de facto kialakult ipari szabvány által meghatározva. A cél ugyanaz: a különböző információforrások összekapcsolása egységes formával és interfésszel ellátva, hogy a lehető leghatékonyabban legyenek képesek az üzleti folyamatok támogatására. Az integráció és interoperabilitás a Bentley infrastruktúrájának és termékcsaládjának két sarokköve, így a felhasználóink jól felkészültek az említett kezdeményezésekre. 

Intergraph: mi tulajdonképpen most azt elemezzük, mi is a nyilvánvaló különbség a térinformatikai elemeket is tartalmazó, átfogó kormányzati kezdeményezéseket, illetve a magánszektornak szánt GIS platformokat fókuszba helyező megközelítésmódok között.

A Google és a Microsoft kereskedelmi geo alapú platformjaira gondolva, azt láthatjuk, hogy mind az USA-ban, mind Európában igény van a szervezetek részéről az ilyen platformok kiaknázására. Európában ezeket nem az INSPIRE-höz hasonló kezdeményezések kiváltására használják, hanem egyszerűen kiegészítésnek a szervezet által már használt adatok és technológiák mellé.

Olyan kereskedelmi geoplatformokban gondolkodva, mint a Google Maps vagy a Microsoft Virtual Earth, technológiailag lehetséges egy de facto SDI létrehozása. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor alapvető vezérlési problémák és adatlicenszelési kérdések jönnek elő, melyeket még kezelni kell, mielőtt ezeket a platformokat a szervezetek széles körben használni tudnák a magánszektorban. Az olyan EU kezdeményezések, mint az INSPIRE, GMES és SEIS esetében az egyetlen igazi különbség az USA és az EU között a hangsúlyok szerepe, és az egész mögött álló finanszírozási forma. Az INSPIRE korábban egy hivatalos EU direktíva volt, most viszont már törvény erőre emelkedett a közösségben: ez nyilvánvalóan nagy hatással van valamennyi EU tagállam „geospatial” szektorára, és az ezen a területen mozgó vállalatokra. Az INSPIRE SDI-re és adatharmonizációra vonatkozó direktívái a különböző geoadat- és megoldásszállító vállalkozások számára is kötelezően követendő irányokat jelölt ki.

Az Egyesült Államokban ugyan volt néhány alulról, illetve felülről indult kezdeményezés egy össznemzeti SDI kialakítására, itt a dolog egyelőre még nem jutott el a törvényi szabályozás szintjéig, s nem valósult meg egy olyan többszintű SDI, mint ami az EU-ban ezekben az években épül ki.

A CAD-GIS integráció egyre nagyobb figyelmet kap. Jelenleg milyen megoldást tudnak nyújtani ebben a kérdésben, és hogyan látják a jövőt? Ez a két eszköz továbbra is különálló marad, vagy egyesül egyetlen megoldássá? 

ESRI: a CAD és a GIS két, alapvetően különböző technológia: míg előbbi lényegében egy grafikus tervező szoftver, utóbbi egy adatbázis alapú rendszer a geográfiai tudás kiaknázására. Bár van átfedés a funkcionalitások és az alkalmazási területek között, a két rendszert alapvetően eltérő célokkal fejlesztették, s a mögöttük álló információs modell is különbözik. Az viszont kétségtelen, hogy az ügyfelek részéről egyre nagyobb az igény e két rendszer összekapcsolására, a kompatibilitás javítására.

Az ESRI mintegy 15 évvel ezelőtt kezdte el megvalósítani az integrációt, a CAD munkaállomások és az asztali/szerver alapú GIS technológia közötti szoros együttműködés azonban csak az ArcGIS új, 9.3-as verziója esetén valósult meg széleskörűen. Az integráció az alábbi három alap alkalmazásra épül:

1. Adatkonverzió: Az ArcGIS Data Interoperability bővítménye többek között képes valamennyi elterjedtebb CAD formátum olvasására, illetve az azokba történő exportálásra – így Autodesk DWG/DXF, MicroStation Design, Intergraph GeoMedia Warehouse. A bővítmény emellett teljes körűen támogatja az épület információ modellezés (BIM – building information modelling) integrációt 3D-os feladatokhoz.
2. CAD adatok közvetlen olvasása: ArcGIS valamennyi népszerűbb CAD rendszer formátumát képes közvetlenül olvasni.
3. CAD/GIS szoftver bővítmény: nemrég került kiadásra egy ingyenes kiegészítő ArcGIS for AutoCad névvel. A letölthető kiegészítő problémamentes együttműködést valósít meg az AutoCad és az ArcGIS platformok között: a felhasználók az AutoCad környezetén belül férhetnek hozzá a teljes geoadatbázishoz és az ArcGIS Server által biztosított alkalmazásokhoz. Mindemellett az AutoCad felhasználói előkészíthetik adataikat a térinformatikai rendszerben való felhasználásra, a CAD szabványok előírásainak megtartásával.

Bentley: örülünk, hogy rákérdeztek erre. A Bentley-nél a CAD és a GIS mindig is egész vállalati tevékenységünk és felhasználói közösségünk  két alappillére volt. Cégünk a világ legnagyobb magánkézben lévő CAD szoftver forgalmazója, a Daratech felmérése alapján pedig a GIS piac második legnagyobb szereplői vagyunk. Így mindig is fontosnak tartottuk e két rendszer működésének összehangolását, és büszkén állíthatjuk, hogy megcsináltuk. A MicroStation alapokon nyugvó Bentley Map-et 2007 szeptemberében indítottuk útjára, a legújabb, V8i verzióval pedig új sztenderdeket állítottunk fel az asztali CAD/GIS integráció történetében. De talán még ennél is fontosabb, hogy a Bentley Geospatial Server V8i natív hozzáférést biztosít Oracle Spatial, ArcGIS, valamint ArcSDE adatbázisokhoz, ezen felül pedig további, számos (mérnöki) program formátumához, mint például DGN, DWG, Microsoft Office dokumentumok, Adobe PDF formátumok stb. A Bentley Geospatial Server az adatok asztali környezetben való integrálásán felül a CAD, GIS és az üzleti tevékenységhez kötődő adatokat vállalati szinten is egyesíti a CAD és GIS alapú munkafolyamatok támogatása érdekében. A CAD/GIS integrációnk tehát jóval túlmutat az asztali környezeten, szerver alapú CAD/GIS/egyéb üzleti adat integrációt kínálunk, mely elosztott környezetben működő vállalkozás igényeit is kielégíti. Az eredeti kérdésére válaszolva tehát, a CAD és GIS rendszerek integrációja már ma is létezik, és Bentley Map V8i-nek, illetve Bentley Geospatial Server V8i-nek nevezik! 

Intergraph: az Intergraph-nál a GIS és CAD integrációt a CAD adatcsomagok közvetlen elérhetőségével valósítjuk meg. A közvetlen hozzáférés jóvoltából felhasználóink a CAD adatcsomagjaikat intelligens feature-ként importálhatják a GIS környezetbe, ott aztán bármely GIS funkció alkalmazható rájuk, legyen szó egyszerű megjelenítésről vagy összetett elemzésekről.

Ha a jövőbe tekintünk, először is fel kell mérni azokat a különböző szerepeket és munkafolyamatokat, melyeket egy GIS rendszer és a mérnöki tervezés elláthat, majd ebből kiindulva meghatározni a logikus kapcsolódási pontokat. Egy példa: egy tervezőmérnök számára fontos, hogy hozzáférjen a GIS adatokhoz, hogy elindíthasson egy tervezési projektet. A 3D-os modellezés korában az is nélkülözhetetlen, hogy a modelleket a GIS környezetbe importálhassuk vizualizációra és elemzésekre.

Ugyanakkor egyik terület sem érdekelt abban, hogy egyetlen, integrált platform létezzen, melyet egyik oldalról egy olajfinomító megtervezésére lehet használni, másik oldalról pedig az egész ország földhasználatának kezelésére. Az Intergraph-nál az a tapasztalatunk, hogy egy ilyen megközelítés túlságosan is sok kompromisszummal járna, emellett pedig rendkívül komplex, nehezen átlátható rendszert eredményezne.

Így a legfontosabb dolog az adatok megosztásának lehetősége a két rendszer között. Az olyan technológiák, mint az Oracle Spatial, a különböző szervezeti adatok megosztását sokkal könnyebbé tették – legyen szó akár CAD, akár GIS rendszerből származó adatról. A CityGML és a hozzá hasonló szabványok szintén egyszerűbbé teszik az adatmegosztást azáltal, hogy szabványosított módszert adnak a CAD modellek GIS környezetbe való mozgatására.

***

 Eric van Rees a Geoinformatics főszerkesztője. További információ: www.esri.com, www.bentley.com, www.intergraph.com. Köszönjük beszélgetőpartnereinknek együttműködésüket! A magyar fordítást tekintve az ESRI Magyarország sietett segítségünkre. Köszönjük.