2003/4

Mostohagyerek-e a térinformatika? A szakértők unos-untalan elmondják, hogy az életünk szempontjából meghatározó információk legalább 80 százalékának térbeli vonatkozása van. Az információkat gyűjtjük, ám amikor szóba kerül, hogy térbeli megjelenítést vagy elemzést kellene végezni, furcsa módon bizonytalanság, zavar tapasztalható. Régóta foglalkoztat az a kérdés, hogy vajon mi az oka ennek, miért nem használják fokozottabban a térinformatikát. Furcsa kettősséget tapasztalunk: egyrészt a térinformatika annyira fontos, hogy a térinformatikai infrastruktúra kérdése az Európai Unió információpolitikájának egyik kiemelt területévé vált, amiről épp most, az INSPIRE program kapcsán újabb adalékot kaptunk - másrészt ma még mindig tapasztalható valami érthetetlen idegenkedés a térinformatika alkalmazásától. Kezdjük talán az elnevezésnél! Különös, hogy egyre több cég határolódik el - finoman vagy határozottan - a GIS elnevezéstől. A Bentley már régebb óta a Geoengineering szót használja a térbeli információs rendszereire, ami sok vitát, és félreértést okozott a piackutató intézetek statisztikai elemzéseinél. Újabban már az Autodesk is átváltott a GIS-ről az "infrastruktúra-szoftver" megnevezésre. Természetesen nem a név a legfontosabb, hiszen mindegy, hogy a gyereket Pistikének vagy Jancsikának hívják, lényeg, hogy egészséges legyen, vagy hogy a cikk címénél maradjunk: ne legyen mostohagyerek. A kilencvenes évek nagy lendülete és hatalmas várakozásai után úgy tűnik, mintha lendületét vesztette volna a térinformatika. A szaksajtóban is el-elmaradoznak a térinformatikai témájú cikkek, különösen megfigyelhető ez a Számítástechnikában, ahol már az idejét sem tudom, mikor olvastam ilyen írást. Szakmabeliekkel beszélgetve egyre több negatív észrevételt lehet hallani. Van, aki a kellő tájékoztatást hiányolja, vagyis azt, hogy a szakmát érintő minisztériumi tervekről nagyon keveset lehet tudni. Vannak, akik azt hiányolják, hogy nincs szakmai érdekegyeztető fórum. Megoldatlan a térinformatikai termékek minősítése, valamint az árképzés is, hogy csak a két legégetőbb problémát említsem. Elszomorító, amikor azt hallom, hogy azoknál a nagyvállalatoknál, ahol komoly eredmények születtek, a térinformatika a vállalaton belül a mai napig is csak egy elszigetelt kezdeményezés maradt, és nem vált a vállalati információgazdaság szerves részévé. A térinformatika máig nem érte el az őt megillető helyet. Sokáig úgy gondoltam, hogy ez csak valami speciális, magyar jelenség, ám nemrégiben találkoztam egy három részből álló amerikai tanulmány első részével, amely arról szól, hogy az üzleti élet miért nem alkalmazza még ezeket a hatékony szoftverfunkciókat, és mit kell tenni, hogy ezt a piaci szegmenset megnyerjük, és részesedését növeljük. A cikksorozat első részét mostani számunkban már közöljük. Mit lehet tenni? Lapunk számos kezdeményezést indított útjára. Most épp egy térinformatikai szoftver- és adatkatalógus létrehozásán fáradozunk, melyről részleteket lapunk honlapján olvashatnak. Talán ez a kiadvány is segíti a felhasználókat, hogy jobban tájékozódjanak a kínálatban, és remélhetőleg serkenti a tisztességes piaci versenyt is. Ugyancsak dolgozunk a Térinformatika 100. száma alkalmából megjelenő, jubileumi kiadvány megjelentetésén, igényes, bőrkötéses kivitelben, gazdag tartalommal, olyan színvonalon, ami hűen reprezentálja a hazai eredményeket. Lapunk megjelenése idején már túl leszünk a Kaposvári Konferencián, ahová kifejezetten a helyi potenciális térinformatika alkalmazókat hívtuk meg, hogy megvitassuk, mi mindenre is tudnák alkalmazni a térinformatikát. Nap, mint nap újabb ötletek merülnek fel, s talán ezek alapján el lehet érni azt, hogy a térinformatikát ismét a vezető innovatív technológiák közé sorolja a közvélemény.