2004/1

A szakmai helyesírásról Vannak régóta dédelgetett témáim, de a dolgok rendje az, hogy az aktualitások általában háttérbe szorítják az időtállókat. Előbb-utóbb azonban minden kérdés sorra kerül, mint például most a szakmai helyesírás ügye. Sokan úgy gondolják, hogy a helyesírás-ellenőrző programok korában ez nem lehet probléma, hiszen az úgyis aláhullámosítja, ha valamit elvétettünk. Az persze igaz, hogy az Office segédprogramja nagyon hasznos, de, mint látni fogjuk, nem old meg minden problémát! Vágjunk mindjárt a közepébe, s kezdjük a problémaleltárt az elnevezésekkel! Az gondolnánk, hogy e szakterületnek – vagyis a térinformatikának – legalább a megnevezése kikristályosodott az évek folyamán, de ez egyáltalán nincs így. Egy jellemző példa, hogy még mindig nem sikerült eljutni oda, hogy a különböző egyetemeken ugyanazt a nevet használják e tudományágra. Szegeden "Földrajzi információs rendszert", a BME Fotogrammetria Tanszékén "Térinformációs rendszert", Székesfehérvárott pedig "Geoinformatikai rendszert" mondanak. Kisebb-nagyobb problémák lehetnek az egyes szakszavak írásmódjával is. Készült ugyan egy szótár Márkus Béla szerkesztésében, ám annak lassan már tíz éve. Azóta új kifejezések, fogalmak jelentek meg, melyek értelemszerűen nem szerepelnek a könyvecskében és a tanintézmény honlapján található online szótárban sem. Ennél frissebb a Detrekői Ákos -Szabó György: Térinformatika című tankönyvének végén található fogalomszótár, ám ez is rövid, mindössze 11 oldalnyi terjedelmű, csak a fogalmak egy részére terjed ki. A teljesség kedvéért megemlítem, hogy lapunk korábban szintén közölt fogalomszótárt. Hasznos volna, ha ezekre a kezdeményezésekre alapozva megjelenhetne egy új szógyűjtemény. A helyesírási kérdések külön csoportját képezi a fogalmak egybe-, illetve különírása. Talán ezzel van a legtöbb probléma. Ennek illusztrálására nézzünk egy példát! A relációs adatbázis az külön írandó, az adatbázis-kezelés pedig kötőjelesen egybe (mivel hármas összetétel, és hét szótagú). Ám, ha ez alapján azt írnánk, hogy "relációs adatbázis-kezelés", akkor jelentésbeli hibát vétenénk, mivel ezen írásmódban a relációs a kezelés jelzője lenne, márpedig nem relációs kezelésről, hanem relációs adatbázisok kezeléséről szeretnénk beszélni. Hasonló probléma merül fel a tematikus térképek készítését jelző szónál is. Nem írhatjuk hogy tematikus térképkészítés, hiszen nem "tematikus készítésről" akarunk írni. A helyes írásmód relációsadatbázis-kezelés, illetve tematikustérkép-készítés. Sokan furcsának találják ezt, ám mégis így helyes, ebben a formában felel meg a magyar helyesírás szabályainak. Sok probléma van a cég-, termék- és projektnevek írásmódja tekintetében. Lapunkban eddig is törekedtünk a nagy kezdőbetűs, de egyébiránt kis betűs írásmód használatára. Áttanulmányozva a többi újság helyesírási gyakorlatát, azt tapasztaltam, hogy a legtöbben még ennél is tovább mennek, és minden nevet, amely szóként ejthető ki, az előbb jelzett módon írnak. Vagyis Corine, Phare típusú projektnevek, Unix írásmódú terméknevek, és Váti, Fömi, Máfi, Elmű, Matáv stb. cégnevek jelennek meg az írásban - függetlenül attól, hogy milyen módon, például mozaikszavakként képezték annak idején. A tiszta nagybetűs írásmódot akkor használják, ha az adott rövidítést eleve betűnként ejtjük ki, vagyis GIS, GPS, DTA, KFKI, EOTR, EOV, PC, PDA, CD, SAP stb. Különösen kerülik a szövegközi, hirtelen nagybetűre váltást, például a "MicroStation" típusú írásmódot. Ugyancsak a szavak helyesírásához tartozik az online szó írásmódja. Nem tudom, hogy miért nem on line, vagy on-line a helyes forma, de mivel a Számítástechnika szaklap egybe írja, ezért - az egységesség kedvéért - mi is ezt az írásmódot követjük. Bizonyára sokak számára először furcsának tűnhet a fentiekben felsorolt írásmód, de úgy vélem, megszokható. Emlékszem, hogy gyerekkoromban, amikor az egyik helyesírási reform során bevezették, hogy a "büffé" ezután büfének, a "szallag" szalagnak, a "szöllő" pedig szőlőnek írandó, sokan ezt valami égbekiáltóan abszurd dolognak tartották. Mára azonban megszoktuk, és semmi gondot nem jelent ezek használata. Szabó Szilárd