| | | |  |
2005/5
Szakad-e a térinformatika?
A hírek szerint meglepő közjátéknak voltak szem- és fültanúi azok, akik június 29-én San Franciscóban résztvettek a helyfüggő szolgáltatásokról szóló Where 2.0 rendezvényen. Tim O Reilly, a konferencia főszervezője és a nyílt forrású szoftverfejlesztés egyik szószólója megosztotta a pódiumot Jack Dangermonddal, az ESRI elnökével, a kereskedelmi GIS világ egyik vezetőjével.
O Reilly nem sokat köntörfalazott. "Milyen érzés egy olyan iparághoz tartozni, amely épp szétszakadóban van?" - szegezte Dangermondnak a provokatív kérdést. A felvetés valójában nem csupán Dangermondhoz szólt, akinek köztudottan nagy szerepe volt abban, hogy a térinformatika világszerte kereskedelmi forgalomba került, hanem minden olyan szoftverforgalmazónak is, aki már hosszabb ideje részt vesz a térinformatikai üzleti életben. A kérdést kínos csend követte, mindenki feszülten várta a választ. Állítólag Jack Dangermond némi töprengés után azt felelte: "Azt hiszem ez jó. Tudja, én hamarosan meghalok".
"Igazán megnyerő válasz volt" - kommentálta Dangermond reagálását Joe Francica, a Directions Magazine főszerkesztője és társkiadója a "GIS: A Mature Industry Tackles the Disruptive Technology Question" című cikkében.
Hogy így történt-e vagy sem, azt persze nem tudom, hiszen nem voltam San Franciscóban. Kétségeim természetesen vannak, hiszen az ember nem szokott a haláláról beszélni egy szakmai rendezvényen. De tekintsük ezt egyszerűen egy szimbolikus kijelentésnek. Valami olyannak, mint amikor valaki azt mondja, hogy "az én időm lejárt". A történetnek még ekkor is nagyon sok tanulsága van.
Az első mindjárt az, hogy milyen gyorsan változik a világ. Az én szememben a térinformatika egy fiatal szakterület, hiszen magát az ESRI-t is csak 1969-ben alapították, az igazán komoly eredmények pedig csupán az utóbbi egy-két évtizedben születtek. Ezzel szemben a szerző - aki egyébként GIS szakújságíró - "öregedő iparágként" emlegeti a térinformatikát. Minden relatív, hisz a vezeték nélküli helyfüggő szolgáltatásokhoz képest valóban agg korba lépett a térinformatika.
Halál, elmúlás, öregség… kemény szavak. Nézzünk egy fokozattal enyhébbet! Az ügy nyilvánvalóan legfontosabb, és feltétlenül tisztázandó kérdése a "szétszakadás". Vajon ez tényleg létezik, vagy csak egy hatásos blöff, amivel a hallgatóságot kívánta a vitavezető elkápráztatni? Nem aprócska kérdésről van szó. Amennyiben ez tényleg létezik, akkor ez a térinformatika utóbbi történetének legfontosabb fejleménye.
Márpedig sok jel mutat arra, hogy új trónkövetelők jelentek meg a színen, akik teljesen más szemléletmódot képviselnek. Olyan cégek ismerték fel a helyfüggő szolgáltatások jelentőségét, mint a MapQuest, Google, Yahoo, és a Microsoft. Számukra azok a körülmények, amelyek között ma a térinformatika működik, teljesen elfogadhatatlanok. Ők más nagyságrendhez szoktak hozzá. Nem országosan néhány ezer, világviszonylatban pedig néhány millió ember számára kívánnak terméket és szolgáltatást nyújtani, hanem a fogyasztók lehető legszélesebb köréhez szeretnék azt eljuttatni.
Amennyiben ők kerülnek ki győztesen a versengésből, az radikálisan át fogja alakítani a mostani viszonyokat. Az új alkalmazások, amelyek a Google Maps-re vagy a Yahoo Maps-re épülnek akár ingyenesek is lehetnek a felhasználók és a fejlesztők számára. Persze végső soron valakinek fizetni kell az adatokért és a fejlesztésért, hiszen, mint tudjuk, a szó szoros értelmében nem létezik ingyenes tartalom.
Más óriások is felismerték a területalapú szolgáltatások jelentőségét, például az Oracle is. Az ő stratégiájuk persze más, mint a tipikusan populáris irányba elinduló, és ott sikert sikerre halmozó Google-é és társaié. Ők inkább az üzleti életbe és az államigazgatás területére nyomulnak be, és nem igazán az olcsó áraikról - netán az ingyenességükről - ismeretesek.
Hatalmas kihívók, akik ha valamit eldöntenek, azt általában véghez is viszik. Döntésüknek messzemenő következménye lehet. Lesz-e valóban szakadás, vagy nem, azt még nem tudjuk biztosan. Ám az, hogy a térinformatika társadalmi szerepe a közeljövőben radikálisan átalakul, abban biztos vagyok. A térinformatikának ki kell lépnie abból az elefántcsonttoronyból, ahol anno megszületett. Specialisták ügyes eszközéből a társadalom széles köre számára elérhető, és gyakran használt megoldássá kell válnia.
Szabó Szilárd |  |
| Négy év, harminckét szám >>>> | | | | | Eltelt négy év, segédkeztem harminckét szám, három CD és számos kiadvány elkészítésénél. Nagyon szerettem az újsággal foglalkozni, kapcsolatot tartani a szakma művelőivel, cikkírásra buzdítani őket, beszélgetni szakmai és kevésbé szakmai kérdésekről. Jó volt érezni a szimpátiát, jó volt hallani a hivatkozásokat a Térinformatikában megjelent cikkekre.
Többek között e szavakkal búcsúzott el olvasóktól a Térinformatika távozó főszerkesztő-helyettese, Kummert Ágnes. |
| Inspire az EU Környezeti Tanácsa előtt | | | | | Június 24-én az EU Környezeti Tanácsa Luxemburgban egyhangúlag elfogadta az európai földrajzi információs infrastruktúra hivatalos megalakítására és működtetésére irányuló Inspire irányvonalakat. Az Inspire célja a tagországok számára a jobb közösségi politika megvalósítására a legjobb minőségű földrajzi adatokhoz való hozzáférés megteremtése, valamint a közszféra adathozzáférésének biztosítása. |
| Együtt könnyebb | | | | | "Bátonyterenye és környéke" kistérség mind a tizennégy települése összefogott, hogy olyan információs rendszert hozzanak létre, melynek segítségével az önkormányzatok könnyen és gyorsan tájékoztatást tudnak adni ügyfeleiknek a területükön található létesítményekről, utcákról és terekről. Meg lehet keresni, hogy melyik létesítmény hol található, ráadásul ezt akár helyrajzi szám alapján megtehetik. Emellett természetesen lehetőség van a különböző ingatlanokról számos információ lekérésére (tulajdonos, neve, építés éve stb.). |
| Konferencia a jövőről | | | | | Hogy azért irányt adjanak a kutatók szárnyalásának, a következő témaköröket jelölték ki: az ember, mint a globális információs rendszer természetes összetevője; tudásalapú társadalom; kozmikus információs rendszerek; nyílt forrású rendszerek és ezek jövője. És hogy ez utóbbi téma még nagyobb nyomatékot kapjon, a konferencia időtartama alatt munkaértekezletet is tartanak a nyílt forráskódú térinformatikai rendszerekről.
A többi kiderül az újságban megjelent hírből... |
| Nemzeti címadatbázis az Egyesült Királyságban | | | | | Követendő példa lenne Magyarországnak is. A részletek -ban olvashatók |
| Megjelent az e-Atlasz | | | | | Augusztusban kerül forgalomba az InterMap Kft. és a Hiszi-Map közös terméke, a Magyarország e-Atlasz. A CD tartalmazza az ország teljes területére az összes közlekedési utat és a települések utcahálózatát. Az e-Atlasz segítségével bárki könnyen rátalál bármely postai címre az ország területén. A kereséshez nagy segítség, hogy a kiválasztás után az adott település utcajegyzéke jelenik meg, ahol a megfelelő címet kiválaszthatjuk. Az e-Atlasz térképei tartalmilag és esztétikailag is hasonlítanak az autóatlaszokban található papírtérképekhez. |
| Már használják Zalaegerszegen a térinformatikai rendszert | | | | | A HungaroCAD Kft. nyilvános bemutató keretében adta át Zalaegerszegi Megyei Jogú Város Vagyonkataszteri és Térinformatikai Rendszerét, az Invatert, valamint az ehhez kapcsolódó internetes információs rendszert.
A június 15-én, a Zalaegerszeg Polgármesteri Hivatal díszteremében tartott rendezvényen az érdeklődők is megismerkedhettek a hivatal alkalmazottai által már tesztelt és nagy megelégedéssel használatba vett alkalmazással. |
| LÁNCZI ÉVA: Interaktív világatlasz | | | | | Nem múlik el hét, hogy a Google internetes keresőmotor fejlesztői ne rukkolnának elő valamilyen új termékkel. A NASA World Windje és a Keyhole nevű fizetős szolgáltatás után Google Earth néven megjelent a legújabb, ingyenes Föld- és város-kukucskáló program. Az ablakon még nem néz be, de a Hősök tere mentén parkoló autókat már látni vele... |
| KUMMERT ÁGNES: A csúcson kell abbahagyni >>>> | | | | | Sokakat meglepett ez év tavaszán az a hír, hogy a Kerti s Kft. 14 év után befejezte GPS forgalmazással kapcsolatos tevékenységét. Az okokról a cég volt megbízott ügyvezetőjét, Szentpéteri Lászlót faggattuk. |
| KOVÁTS NÓRA, BORBÉLY GÁBOR, MAGYAR IMRE, SZÉP ZSUZSANNA, PAULOVITS GÁBOR, POMOGYI PIROSKA: Kis-Balaton védi a nagy Balatont | | | | | Rágondolni is rossz, hogy mi lenne, ha hirtelen 78 ezer tonna szenny, 290 tonna foszfor, 250 tonna foszfát és 800 tonna nitrogén zúdulna a Balatonra. Azt gondolom, legtöbbünknek egy életre elmenne a kedve, hogy a Magyar Tengerben fürödjön. Mindezt azonban felfogja a Kis-Balaton. Ám a vízminőséget így is fokozottan védeni kell. Három intézmény ennek érdekében fogott össze... |
| BELLA SZABOLCS, NÉMETH ÁKOS, SZALAI SÁNDOR: Aszályérzékenység vizsgálata térinformatikai eszközökkel >>>> | | | | | A természeti katasztrófák közül az aszály a feltételezett klímaváltozás és az utóbbi évek száraz időjárása következtében hazánkban ismét a figyelem középpontjába került. Ha félni nem is kell tőle, de az aszályos időszakra való felkészülésnek és az aszály elleni hatékony védekezésnek - a milliárdos kártételek miatt - kiemelt gazdasági jelentőségűnek kell(ene) lenni. 2003-ban például tízmilliárdnyi aszálykárról beszéltek a szakemberek. Ennek fényében nem kétséges, mennyire fontos a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek aszályérzékenységének meghatározása. |
| HORVÁTH FERENC, MOLNÁR ZSOLT, RÉVÉSZ ANDRÁS: A növénytakaró pannon motívumai >>>> | | | | | A botanika, az ökológia és a vegetációtudomány legfontosabb leíró, elemző és megjelenítő eszközei a térképek: növényfajok elterjedési térképe, lelőhelyek, növénytársulások, erdőtípusok térképe, ökológiai háttérváltozók (alapkőzet, talaj, klíma, tájhasználat) térképei, űr- és légifotó-térképek, természetvédelmi és kezelési térképek, biodiverzitási "hot-spot" térképek, egy-egy élőhely vagy a természeti táj fragmentáltságát, a leromlás, pusztulás kockázatát vagy éppen a táj regenerációját bemutató térképek. |
| MUCSI LÁSZLÓ, GEIGER JÁNOS: Környezeti kockázatelemzés >>>> | | | | | Részlet a cikk talajfelszín-modellezés kérdését boncolható részéből:
"Mivel az esetleges szennyezések a talajba, talajvízbe kerülhetnek, ez utóbbi áramlási rendszere a szennyezés térbeli terjedését meghatározza. A mintaterületen a Mol Rt. számos megfigyelő kutat létesített, melyekben a talajvízszintet félévenként mérik és a talajvíz fizikai és kémiai tulajdonságait, pl. vezetőképesség, szénhidrogén-tartalom stb. meghatározzák. |
| SZABÓ SZILÁRD: Lapértékelés >>>> | | | | | Lapunk Önökért, az Olvasókért készül! - valljuk, de ritkán van alkalmunk arra, hogy rá is kérdezzünk, hogy tetszett legutóbbi számunk, milyen tanácsuk van a jövőre nézve.
Jó pár éve volt már a legutóbbi közvélemény-kutatásunk, azóta sok minden megváltozott a lapban és magában a szakmában is. Úgy gondoltuk, itt az ideje egy újabb felmérésnek. |
| SZABÓ SZILÁRD: Válasz Tenke Tibornak >>>> | | | | | ...A számokkal valóban óvatosan kell bánni. Ha nem így lenne, akkor például pillanatokon belül be lehetne bizonyítani, hogy egy átlagos magyar ember személyi száma másféllel kezdődik. Én magam is mérnök vagyok, az tehát egy pillanatig sem vitás előttem, hogy valótlan számokból valótlan következtetésekre lehet jutni. "Garbage in, garbage out", vagyis: szemét be, szemét ki - mondja az angol. És ez így van: óvatosan kell bánni a számokkal... |
| Rövid, de tartalmas élet ért véget >>>> | | | | | Június 10-én, két héttel az ötvenedik születésnapja előtt halt meg Csillag Ferenc. Mivel az elmúlt tizenhárom évben már az Egyesült Államokban, illetve Kanadában tanított, a fiatalabb generáció itthon valószínűleg hírből sem ismeri. |
| KERINGER ZSOLT:e-Savaria >>>> | | | | | Az e-önkormányzat kialakítását célzó innovációs programok közül az országban elsőként ért próbaüzemeltetési fázisba "Szombathely Megyei Jogú Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulásának közigazgatási alkalmazásokra és a kapcsolódó infrastruktúra" megteremtésére irányuló projektje. |
| TÓZSA ISTVÁN: M-kormányzat, m-demokrácia >>>> | | | | | Az önkormányzati, kormányzati térinformatika az elektronikus közigazgatás része, amelynek legszélesebb társadalmi és technológiai keresztmetszetét - jelenleg - a mobiltelefonok soha nem látott mértékű elterjedése jelenti. Ezért igen fontosak azok a kísérleti alkalmazások, amelyek a közigazgatásban felhasználható térinformatikát megpróbálják mobileszközökre telepíteni és az önkormányzati térinformatikát - amely jelenleg csak a lakosság kis részéhez jut el -, a jövőben bizonyos területeken tömeges kereslet kielégítésére kiterjeszteni. |
| Térinformatikai szolgáltatás a geológiai munkákhoz | | | | | Az állami alapadatok elérhetőségének kérdése visszatérő téma a Térinformatika szaklap hasábjain. Jó hír ezzel kapcsolatban, hogy a Magyar Állami Földtani Intézet és a HM Térképészeti Kht. egyetértésével, a Máfi belső intranet hálózatán elérhetővé tette a Magyarország teljes területét lefedő Digitális Domborzat Modellt (DDM-50). Az 50x50 méteres felbontású adatok 1:100 000-es Egységes Országos Vetületi Rendszerben érhetők el. Nemcsak az alapadatok megjelenítése és lekérdezése vált ily módon lehetővé, hanem a távérzékelési alapadatokkal összekapcsolva az adatbázis komplex elemzésekre is alkalmassá vált. |
| Pulusani a mobil technológia előnyeiről >>>> | | | | | "El tudják képzelni, hogy a főzés előtt meg kelljen rakni a tüzet, hogy az elektromos áram helyett petróleumot használjanak a világításhoz, és - hogy ne menjünk annyira vissza az időben -, elteljen egy nap anélkül, hogy megnéznék az e-mailjeiket? Mindannyian élvezzük a technika vívmányait, ami mindennapjainkba szervesen beépült. Az újítások nélkül még ma is postakocsin utaznánk repülőgépek helyett." - kezdte előadását Preetha Pulusani az Intergraphtól Estorilban, a GISPlanet plenáris ülésén. |
| |
|
| |
