2005/6

Agykutatástól az esőerdőkig A térinformatika alkalmazási területei rohamosan bővültek. A mostani szám is ezt hivatott bizonyítni. Ki gondolta volna pár évvel ezelőtt, hogy egy alkalmazási terület lehet például az agykutatás?! Gondolatainkban a térinformatika a földrajzi térhez kapcsolódott, és kevesen gondolták végig, hogy az agy - ez a körülbelül 1300-1800 gramm tömegű, és minden bizonnyal a legfontosabb szervük - lényegében ugyanúgy leírható, mint bármely más háromdimenziós térbeli alakzat. Az agy idegi hálózata, az ingerületek továbbítása hasonló módon jellemezhető, mint bármely más vonalas hálózat. A bonyolultság persze lényegesen nagyobb, mint mondjuk a villamos hálózatoké, és az is nyilvánvaló, hogy a biológiai folyamatok nagyon sok specifikummal rendelkeznek, ám minden nehézség ellenére ez egy ígéretes alkalmazási terület. Időről időre felbukkannak olyan vélemények, hogy a térinformatika egy halódó, szép, de lassan jelentőségét vesztő szakterület. Nyilván el lehet vitatkozni azon, hogy mit értünk térinformatika alatt, és mi a térinformatika szerepe a különböző szakterületi kérdések leírásában és elemzésében. Biztos, hogy fontos, érdekes szempontok bukkannak elő, de úgy gondolom, kikerülhetetlen, hogy a térbeli problémákra ne keressük - és találjuk meg - a válaszokat. Azt látom, hogy nem hogy csökkenne a térinformatika jelentősége, hanem egyre újabb és újabb területen alkalmazzák. Az agy egy mikroökoszisztéma, ami alatt azt értem, hogy egy kis helyre egy térbelileg is bonyolult, komplex működésű szerv zsúfolódik be. Ez lehet a térinformatikai eszközökkel kezelhető problémák egyik esete. A másik pedig az, amikor a makroszisztémákat vizsgáljuk. Egy ilyen terület például a légkör oxigéntartalmának megőrzése, az élőlények kipusztulásának megakadályozása, a több szempontból is veszélyeztetett Föld megmaradása. Ebben a munkában a trópusi esőerdők megőrzése alapvetően fontos. Egyik cikkünk pont ezt a kérdéskört boncolgatja. Ám a térinformatika alkalmazási területei ezzel koránt sem merülnek ki. Értesülhetünk arról, hogy digitális térkép készült a Vértes szemétkupacairól. Olvashatunk az újságban a mobiltelefonokról, mint vizualizációs eszközökről. Megtudhatjuk, hogy az Országos Rendőr-főkapitányságon, valamint a XIII. kerületben milyen feladatokra használják a térinformatikát. Megismerhetjük a CitySphere-t, a Föld kétszáz legnagyobb városának feldolgozott, QuickBird űrfelvétel-gyűjteményét. Betekintést nyerhetünk az ország földtani térmodelljének előkészületeibe, s abba, hogy rövidesen megjelennek a földtani térképek a weben. Képet kaphatunk arról, hogy mekkora globális sugárzás ér minket. Beszámolunk arról a vizsgálatról, amely azt volt hivatott kideríteni, hogy milyen kompetenciákkal rendelkezzen egy térinformatikus. Külföldi és magyar szakértők véleményét olvashatjuk arról, hogy milyen színtű politikai támogatásra lenne szükség, és azt is, hogy a jelenlegi gyakorlat mennyiben felel meg a jogszabályoknak. Ha pedig valaki a külföldi tapasztalatokra kíváncsi, szíves figyelmébe ajánljuk az estorili GIS Planet, valamint az A Corunában megrendezett ICA konferenciáról szóló beszámolónkat. Szabó Szilárd