| | | |  |
Archívum
| | Van-e hely a térinformatikának a "Jövő Házában"?
Részlet a vezércikkből:
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy folyamatában láthatom a területi információkezelés sorsának hazai alakulását, s emlékszem, még jó tíz-tizenöt évvel ezelőtt lehetett lelkendezni azért, hogy a térinformatikai piac hazai növekedési üteme lényegesen meghaladta az informatikai szektorét - mára ez megfordult. A térinformatika egyre kisebb arányban részesedik az infokommunikációs üzletágból, és a hagyományos térinformatikai cégek helyét részben újabb trónkövetelők veszik át. |
| | SZABÓ SZILÁRD:
Nálunk minden marad a régiben
|
| | Agykutatástól az esőerdőkig
A térinformatika alkalmazási területei rohamosan bővültek. A mostani szám is ezt hivatott bizonyítni. |
| | Agykutatástól az esőerdőkig
A térinformatika alkalmazási területei rohamosan bővültek. A mostani szám is ezt hivatott bizonyítni. |
| | Szakad-e a térinformatika?
A hírek szerint meglepő közjátéknak voltak szem- és fültanúi azok, akik június 29-én San Franciscóban résztvettek a helyfüggő szolgáltatásokról szóló Where 2.0 rendezvényen. Tim O Reilly, a konferencia főszervezője és a nyílt forrású szoftverfejlesztés egyik szószólója megosztotta a pódiumot Jack Dangermonddal, az ESRI elnökével, a kereskedelmi GIS világ egyik vezetőjével. |
| | Mi sok? Mi kevés?
Az előző szám vezércikkében többek között arról esett szó, hogy a térinformatikai piac nem fejlődik, a térinformatikai cé-gek bevétele összességében csökkent. Leírtam azt, hogy a hazai térinformatikai alkalmazásfejlesztő cégek összességében 4,3 mil-liárd forint bevételt realizáltak. Ez persze csak egy "csupasz" szám, s legtöbbünk ilyen összegeknél elbizonytalanodik, nem igazán tudjuk eldönteni, hogy ez most sok vagy kevés. Talán kicsit tovább jutunk, ha a térinformatika számszerű eredményeit néhány, más területről származó adattal hasonlítjuk össze. Figyelemre méltó tanulságokat lehet ez alapján levonni. |
| | Figyeljük a fejleményeket!
Gyakran kapunk olyan kritikát, hogy a Térinformatika szaklap mindig csak a jóról, a sikerekről ír, és ezzel szebb színben tünteti fel a helyzetet, mint amilyen az a valóságban. Ebből persze annyi igaz, hogy mi is könnyebben kapunk hírt, információt valamilyen pozitív fejleményről, sikerről, míg a kudarcokat szereti mindenki minél inkább eltitkolni. |
| | A térinformatika szakma érdekérvényesítő képessége
A napokban levelet kaptam Kákonyi Gábortól. Azt írta, hogy van egy régóta dédelgetett ötlete, a GIS Busz. Valamikor, úgy 1986 táján egy Budapest felé tartó vonaton összetalálkozott egy idős, nyolcvan év körüli úrral, Dr. Ungváry Sándorral. Ő volt Kolozsvár utolsó magyar polgármestere, amiért Petru Groza miniszterelnöksége alatt hét év börtönbüntetésre ítélték. Később sikerült a rabságból megszöknie, s a jeges Szamos átúszásával kimenekülnie az országból. Ungváry Sándor mesélte el, hogy amikor Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt, "könyvtár-buszokat" indítottak az eldugott erdélyi falvakba. A buszokban a könyveken kívül mozigép is volt. |
| | Felfelé ívelő karrierek
A hazai térinformatikai életet sokáig az jellemezte, hogy viszonylag kevés volt a mozgás. Persze mindig voltak előre- és visszalépések, de összességében a térinformatikai szakmai vezető elitre a stabilitás volt jellemző, vagyis sem kiugró karrierek, sem látványos bukások nem voltak.
Múlt év végén azonban hirtelen igen sok változás történt, s különösen feltűnő, hogy milyen sok kapcsolódott ezek közül a Hungis Alapítványhoz. Előző számunkban már beszámoltunk arról, hogy Detrekői Ákos a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke lett, valamint arról is, hogy a tagok közé a MTESZ delegáltjaként az Alapítvány másik tagja, Havass Miklós is bekerült.
Azóta újabb fejlemények történtek. A Hungis kuratóriumának harmadik tagja is egy fontos hivatal élére került. Szegvári Péter december 11-étől a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalt irányítja. Ritkán fordul elő, hogy szinte egyidőben, ugyanabból a szervezetből ilyen sok személy kap új, jelentős megbízatást.
...
Az a tény, hogy több személy került szinte egyidőben döntési pozícióba, azt a reményt kelti, hogy magas szinten is lehet képviselője a szakmának. Azt, hogy mekkora az egyes személyek mozgástere, nem lehet pontosan tudni. Ám a mostani változásokkal a szakma ismét egy esélyt kapott, s csak bízni lehet abban, hogy ennek révén újabb, a korábbiakat felülmúló eredmények születnek.
|
| | Világosan lássuk, miről is beszélünk…
Időről időre elhangzanak olyan vélemények, hogy a térinformatika egy periférikus szakterület. Nem más, mint egy kisegítő eszköz, amelyről eddig talán túl sokat beszéltünk, ám szép lassan visszaszorul, míg végül majd el is tűnik a különböző információs rendszerek között.
|
| | Mit hoz nekünk a globalizáció?
Május óta az EU tagjai vagyunk, de úgy tűnik számomra, hogy még mindig nem tudjuk eldönteni, vajon ez a hazai térinformatika szakma szempontjából előnyös-e vagy sem. Kinyíltak a kapunk, ledőltek az akadályok, a magyar gazdaság bekerült a világgazdaság vérkeringésébe, akarva-akaratlanul a globalizáció részesei lettünk.
Néhány hónappal ezelőtt éppen erről beszélgettem egy olyan cég vezetőjével, akik akkor nyertek el egy jelentős megbízatást két „multi”-tól. Azt gondolhatnánk, hogy ő például az egyik nyertese a globalizációnak. Azonban nem telt el sok idő, és már arról beszéltünk, hogy a külföldi cégek nem csupán megrendelők, hanem egyben versenytársak is a hazai piacon. Ráadásul nem ugyanolyan feltételekkel indulnak, mint az itteni cégek. Sokkal többet tudnak költeni marketingre, rutinjuk is van ebben, nagyon hamar megtalálják a döntéshozó pozícióban lévő embereket, és viszonylag egyszerűen „ki tudják csikarni” a számukra kedvező döntéseket.
|
| | Nyárvégi gondolatok
Vannak témák, melyeket év közben az aktualitások rendre kiszorítanak a lap hasábjairól. A nyári uborkaszezon azonban alkalmas arra, hogy foglalkozhassunk ezekkel a konkrét eseményekhez nem kötődő, a szakma általános kérdéseit érintő témákkal. Így tettünk most is.
Három olyan téma került elő, mely a lap hasábjain korábban nem, vagy csak nyomokban fordult elő. Ezek: a szakmai honlapok áttekintése és minősítése; tudományos jellegű cikkek megjelentetése; valamint egy visszaemlékező sorozat elindítása a lapban.
|
| | Közlekedéstől az esélyegyenlőségig
Navigare necesse est, vivere non est necesse! Vagyis: "Hajózni kell, élni nem muszáj!" Plutarkhosz szerint ez Pompeiusz mondása volt, s állítólag akkor hangzott el, amikor egy vihar idején a legénység vonakodott beszállni a hajóba.
Azóta persze változtak a viszonyok, és nagy megrökönyödést váltana ki, ha valaki kerek-perec kijelentené, hogy "élni nem muszáj". A mondat első fele viszont soha ennyire nem volt aktuális, mint éppen most. Közlekedés nélkül elképzelhetetlen az életünk, ez a modern gazdaság egyik meghatározó iparága. A mobilitás révén kitágult életterünk is. Miközben élvezzük a közlekedés megannyi előnyét, egyben szenvedjük is az ezzel járó problémákat. A megnövekedett közlekedés egyszerre áldás és átok is…
|
| | Ismét a szakmai helyesírásról
Vannak kérdések, melyeket talán sohasem lehet lezárni. Meg lehet persze fogalmazni elveket, szempontokat, de bármilyen gondosan is tesszük ezt, újra és újra meg kell vizsgálni, mennyire találkoznak a javasolt megoldások a közmegítéléssel. Tipikusan ilyen a szakmai helyesírás ügye. Ezt már az ez évi első számunkban felvetettünk, várva, hogy olvasóink reagáljanak erre az egész szakmát érintő kérdéskörre.
Olvasói leveleket ugyan nem kaptunk, de a személyes beszélgetések során több hasznos észrevétel is elhangzott. Általában egyetértettek a cikkben foglaltakkal, de néhány új szempont is felmerült, melyet szeretnénk megosztani önökkel.
Három fő témáról esett szó, a térinformatika szakterület elnevezéséről, a cég illetve projektnevek írásmódjáról, valamint a szakszavak magyarosításának kérdéséről. .... |
| | A térinformatika rangja
Múlt év végén ünnepeltük a Térinformatika századik számának megjelenését. Alig telt el néhány hónap, és újabb jubileumhoz érkeztünk: májusban ünnepeljük lapunk tizenöt éves fennállását.
Az ünnep jó alkalom arra, hogy áttekintsük, meddig jutott a szakterület, milyen a rangja, tekintélye, gazdasági-társadalmi szerepe. Sajnos azt kell látnunk, hogy a hajdanvolt várakozások nem jöttek be. Egyre több a figyelmeztető jel.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy hogyan, mikor és miért válik valamely informatikai szakterület fontossá, rangossá. Úgy gondolom, hogy itt a felhasználók értékítélete a döntő. Amennyiben úgy érzik, hogy a fejlett informatikai háttér előnyt jelent a vállalat, intézmény számára, számottevő mértékben növeli annak hatékonyságát, akkor ugrásszerűen emelkedik az adott informatikai szakágra fordított pénz, egyben növekszik az adott IT szegmens rangja, társadalmi presztízse. Azonban, ha a felhasználó úgy látja, hogy az adott informatikai termék nem több, mint egy szimpla kiszolgáló eszköz, amelynek megtérülését nem igazán lehet lemérni, akkor az a szakág is leértékelődik, és csökkennek az ideáramló pénzek is. |
| | A területi adatinfrastruktúráról
Az információs társadalom kapujában állunk, vagy talán már át is léptük annak küszöbét. Átértékelődnek a fogalmaink, új értelmet nyernek a tradicionális elnevezések.
Tudjuk, hogy az ipari társadalom az anyag, a gép, a technika korszaka volt; ahhoz pedig, hogy ezek működjenek materiális értelemben vett infrastruktúrára volt szükség: utakra, épületekre, vezetékekre. Ez képezte a gazdaság alapját. "Száz vasutat, ezret, csináljatok, csináljatok, hadd fussák be a világot, mint testet az erek" - kiáltott fel Petőfi, úgy ahogy a XIX. század igényeinek megfelelt. |
| | A szakmai helyesírásról
Vannak régóta dédelgetett témáim, de a dolgok rendje az, hogy az aktualitások általában
háttérbe szorítják az időtállókat. Előbb-utóbb azonban minden kérdés sorra kerül, mint
például most a szakmai helyesírás ügye.
Sokan úgy gondolják, hogy a helyesírás-ellenőrző programok korában ez nem lehet probléma,
hiszen az úgyis aláhullámosítja, ha valamit elvétettünk. Az persze igaz, hogy az Office
segédprogramja nagyon hasznos, de, mint látni fogjuk, nem old meg minden problémát!
Vágjunk mindjárt a közepébe, s kezdjük a problémaleltárt az elnevezésekkel! |
| | Jubileum
A Térinformatika jubileumi száma alkalmából mi másról is szólhatna a vezércikk, mint a megtett útról, a mögöttünk lévő 99 számról. Gyorsan megjegyzem, hogy ha egészen precízek akarunk lenni, akkor már eddig is 100 szám készült el, ugyanis az első, amit még a Computerworld Informatika Kft. (a Számítástechnika szaklap kiadója) és a Geometria (akkor még) Kisszövetkezet adott ki, nem kapott számozást; mutatványszámként jelent meg 1989-ben. |
| | Egy hónap hozadéka
Kezdetben komoly kételyek éltek bennem, hogy érdemes-e állandó vezércikkel indítani a lapot, lesz-e elég téma, érdekesség, aktualitás, nem szürkül-e el egy idő után ez az oldal, nem válik-e kötelességszerűen elkészített elemévé a lapnak. Mára azonban bebizonyosodott, hogy indokolatlan volt az aggodalmaskodás, hisz az élet annyi témát sodor elénk, hogy mindig lesz miről írni az újság nyitóoldalán.
|
| | A katalóguskészítés "műhelytitkai"
Mielőtt nekiveselkedtem volna a mostani vezércikk írásának, kíváncsiságból rákerestem a "szoftverkatalógus" szóra az interneten, s - láss csodát! - a google elsőként a mi térinformatikai szoftver-, termék-, adat és műszerkatalógus felhívását kínálta fel. Mivel a keresőszavak között a "térinformatika" nem is szerepelt, ez az eredmény azt mutatja, hogy az átfogó jellegű katalógusok nem is olyan gyakoriak, mint ahogy azt az ember elsőre gondolná. |
| | A tájékoztatás felelôsségérôl, és az új kiadványainkról
Egyik országos napilapunkban olvasom az alábbi hírt: "A kormány döntött a nemzeti kataszteri program felgyorsításáról. Az 1996-ban 55 milliárd forintos költséggel 20 éves távlatra született program lényege, hogy az ország összes alaptérképét számítógépre viszik, és ahhoz mindazok hozzáférhetnek, akiknek a tevékenységéhez szüksége van rá. A számítástechnika területén azóta végbement drasztikus árcsökkenés lehetővé teszi, hogy a program tízmilliárd forintból megvalósuljon, így a kormány a zárását 2007 végére tervezi."
Elgondolkodom azon, hogy mennyi hibát lehet elkövetni egyetlen rövid hírben. Nézzük csak sorra!
....
A fenti hírt csupán annak illusztrálására választottam, hogy mennyi téves információ jelenik meg a sajtóban, és így kerül be a köztudatba.
Ilyen körülmények között megnő a tájékoztatás felelőssége. A pontatlan, szakszerűtlen, vagy kifejezetten téves információk rontják a szakma hitelét. És itt most nem csupán a földügyről van szó. A térinformatika más területeiről is hihetetlenül sok hamis tájékoztatás kering. Ezeknek a tévképzeteknek is szerepe lehet abban, hogy szakterületünk korábban oly gyors növekedése mára lelassult (erről lapunk piacelemzési cikkében bővebb információk találhatók.)
|
| | Mostohagyerek-e a térinformatika?
A szakértők unos-untalan elmondják, hogy az életünk szempontjából meghatározó információk legalább 80 százalékának térbeli vonatkozása van. Az információkat gyűjtjük, ám amikor szóba kerül, hogy térbeli megjelenítést vagy elemzést kellene végezni, furcsa módon bizonytalanság, zavar tapasztalható. Régóta foglalkoztat az a kérdés, hogy vajon mi az oka ennek, miért nem használják fokozottabban a térinformatikát. |
| | Mogyorószajkó és társai
Közvetlenül a mostani lapszám leadása előtt, a gita konferencián Kákonyi Gábor meglepő történettel zárta előadását. A rendezvény témájától látszólag távol eső példa a Sziklás-hegységben honos mogyorószajkóról (ornitológus olvasóink számára: Nucifraga columbiana) szólt.
|
| | Tűzről, térről, informatikáról ...
Egy finn közmondás szerint a tűz nagyon jó szolga, de igen rossz úr. Mélyenszántó
bölcsesség! Ám még mielôtt megvádolna valaki, hogy az emlékezetes "dakota közmondások"
után egy sohasem létezett, senki által nem hallott skandináv bölcselettel hozakodok
elô, hadd mondjam el, hogy ez a közmondás tényleg létezik, én magam is a napokban
olvastam.
|
| | Virtuális cetlik
Mindannyian készítünk listákat, felsorolásokat, emlékeztetőket arról, hogy mit tettünk, vagy mit szeretnénk elvégezni. Az év fordulóján különösen megszaporodnak a kis cetlik, újabban pedig a számítógépes "Memó"-k.
Gondolom mindannyian készítünk listákat, felsorolásokat, emlékeztetőket arról, hogy mit tettünk, vagy mit szeretnénk elvégezni. Az év fordulóján különösen megszaporodnak a kis cetlik, újabban pedig a számítógépes "Memó"-k. Egy évváltás egyébként is ragyogó alkalom arra, hogy áttekintsük a mögöttünk lévő esztendő eredményeit és hibáit, egyben megfogalmazzuk az elvárásainkat az idei évre. |
| | Hova tünt a sok virág?
Cégek egyesülnek, szoftvertermékek eltünnek. Ám nemcsak virágok, szoftverek, cégek "hervadnak el", az idők folyamán több, eredetileg igen bíztatóan induló projekt is erre a sorsra jutott. |
| | Szükségünk van-e információra?
Azt gondolná az ember, ennél ostobább kérdés már nem is létezhet. Hát persze hogy szükség van az információra! Elvégre az információs társadalom küszöbén élünk. A társadalom minden tagjának, minden sejtjének vagy szervezetének szüksége van információra annak érdeklében, hogy jobban, sikeresebben tevékenykedhessen. A XXI. század vezéreszméje éppen az, hogy a hatalmas tudásmennyiség, ami mind-mind arra szolgál, hogy jobbá, egyszrerűbbé, hatékonyabbá tegye az életünket, eljusson hozzánk, és azt használni tudjuk.
|
| | Meglepetések
Gyakran eszembe jut boldogult Szilágyi János, aki annak idején a Térinformatika című lap megálmodója és fenntartója volt. Amikor "anno" arról beszélgettünk, hogy milyen gyakran jelenjen meg a lap, és én a kéthavi megjelenés mellett kardoskodtam, azt mondta, hogy jó, jó, de honnan lesz ennyi hír, információ. Évi két-három, talán négy számot is meg lehet tölteni érdekes anyaggal, de annyi esemény nem történik ebben a szakmában, hogy az újság mindig új, izgalmas legyen. |
| | SZABÓ SZILÁRD: Mozgalmas uborkaszezon
Ha végre itt a nyár és meleg az idő, az ember strandra jár - legalábbis az egykori sláger szerint -, és vajmi keveset törődik holmi digitális térképekkel, fedvényekkel, relációs adatbázisokkal, és egyéb "hiábavalóságokkal". Azt szokták mondani, ilyenkor a "fű sem nő", az is elment szabadságra... Igazi uborkaszezon, legalábbis a sajtó számára. |
| | Mi jöhet még?
OLVASOM, hogy 1991-ben az ország 136 földhivatalában összesen 25, azaz huszonöt személyi számítógép volt használatban. Hét évre rá, 1998-ban már ez a szám meghaladta 2500-at. Nyilván ez a tendencia azóta sem tört meg, a gépállomány tovább gyarapszik, és ez persze nagyon örvendetes hír.
HALLOM, hogy a földhivatali szakemberek panaszodnak, hogy a Takaros nem képes fogadni a DAT szabvány szerinti állományokat, s van, aki úgy fogalmaz, hogy a Takaros térképkezelő része, a Kékes nem működik. Így tehát a Nemzeti Kataszteri Program keretében előállított hiteles, digitális térképeket nem lehet a Takaros rendszerbe betölteni.
|
| | Távérzékelés, légifotók
E számunk központi témája a
Távérzékelés, űr- és légifelvételek.
Címlapunkon: a leendő Sportcsarnok képe légifelvételbe illesztve.
(Eurosense Kft.)
A távérzékelés, az űr- és légifotók jelentőségét az adja, hogy ez a ma ismert leghatékonyabb eszköz nagy területekről származó aktuális adatok nyerésésének.
A lapszámban bemutatjuk a Zuglói Önkormányzat légifotókra épülő megoldásait, áttekintést adunk a távérzékelés térképészeti alkalmazásairól, bemutatjuk a GPS,GIS és távérzékelés kapcsolatát. Szó esik a gyakorlati alkalmazások közül a Szigetköz digitális felszínborítási térképeinek elkészítéséről légi felvételek kiétékerlésével, olvashatjuk, hgy mikéntz is készülnek a légifelvételek és a nagypontosságú ortofotók, valamint bemutatjuk az Országos Szántóföldi Növénymonitoring és Termésbecslési Programot.
A légifotók, mint központi téma mellett egyéb írások is gazdagítják a lapot. |
| | Házunk tája
Ritkán élünk azzal a lehetőséggel, hogy személyesen szólítjuk meg az olvasóinkat. Nem azért, mintha nem tartanánk ezt fontosnak, hanem azért mert ezek a szerkesztőségi cikkek helyet foglalnak el a lapban, s akkor, amikor a laptervet összeállítjuk, inkább a hírek kerülnek előtérbe, s az "editorial" általában kimarad. Ám most az év elején jó néhány kérdés összegyűlt, ami indokolja egy "vezércikk" megjelenését.
Egy kis, szakmai lap, mindig az életbemaradásért küzd. Ez még akkor is igaz, ha lapunk immáron a 14. évfolyamánál tart, ami hallatlanul nagy dolog ebben a gyorsan változó világban. Ahhoz, hogy a lapot elő tudjuk állítani szükséges, hogy költségeinket elfogadható szinten tartsuk, amihez a HM Térképészeti Kht. igen kedvező nyomdai ajánlata nyújt alapot. |
| | Ez évi első számunk központi témája a GPS és a térinformatika kapcsolata. Az alábbiakban egy kis ízelítőt kaphatunk az újság tartalmából. |
| | "Hajt az idő gyorsan rendes útján eljár Ha felülünk, felvesz, ha maradunk, nem vár;"
Arany János szavai jutnak eszembe, miközben az év utolsó számát zárjuk, s a következő évi laptervet készítjük elő. Szinte hihetetlen, de jövőre már a tizennegyedik évfolyamunkat indítjuk, s miközben sorra szűnnek meg a hasonló szaklapok (most például a GeoEurope), az újságunk állja a sarat. Nem volt könynyű az elmúlt 13 év, szinte folyamatosan csodát kellett művelnünk, hogy a lap elkészülhessen, de a minőségi igényeinkből sohasem engedtünk, s minden bizonnyal ennek tudható be a lap lassú, de folyamatos terjedelmi bővülése, tartalmi gazdagodása, s ami ezzel együtt járt, az előfizetői szám állandó növekedése. Most is rengeteg ötletünk, elképzelésünk van arról, miként is lehetne gazdagítani, szebbé, jobbá, hasznosabbá tenni a lapunkat. Néhány elképzelésünk mára már beérett. |
| | Minden évben ezzel a kérdéssel indulunk Szolnokra. Ugyanazok az előadók és kiállítók lesznek, mint tavaly, tavaly előtt vagy lesz valami új? A programot nézve mindenki, aki az állandóságot kedveli, megnyugodhatott. Ugyanott, ugyanúgy, állófogadással, pogácsával, ugyanazokkal a szekciókkal találkozhattak. Akik vágynak a változatosságra, nos, ők is találhattak maguknak nézni, hallgatnivalót.
|
| |
|
| |
